 |
 A Mérnök Újság 2009. áprilisi számában megjelent TMSZ cikk
[2009.05.01.]
Beszámoló az EFCA D&S római üléséről – 2009. március 13.
A Tanácsadó Mérnöki Szövetségek Európai Szervezete (EFCA) évente két alkalommal rendezi meg Igazgatói és Titkári (D&S) ülését. Az idei első megbeszélés házigazdája az olasz szövetség, az OICE volt. Megérkezésünkkor mindannyian tapasztalhattuk, hogy az olaszok magas színvonalon szervezett, igen komoly irodai és alkalmazotti háttérrel rendelkeznek; 500 négyzetméteres római központjukban 16 fős állandó munkatárs csapatot foglalkoztatnak.
Massimo Ajello OICE elnök üdvözlő szavait követően a résztvevő nemzeti szövetségek – Bulgária, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Olaszország és Szlovénia – képviselői röviden beszámoltak országuk szakmai helyzetéről, természetesen az aktuális gazdasági helyzet tükrében. Kiderült, hogy a globális válság következményeként szinte mindegyik szövetség hasonló gondokkal küzd. Az egyes nemzetek ipari hátteréből és adottságaiból származó különbségek befolyásolják ugyan a válság „begyűrűzésének” időpontját, de a krízistől eddig viszonylag megkímélt országok is tudják, hogy a visszaesés elkerülhetetlen, esetleg egy-két hónap haladékkal rendelkeznek ahhoz, hogy többé-kevésbé jól felkészülten nézzenek szembe a problémákkal.
A TMSZ képviselőjeként Borostyánkői Mátyás (egyben EFCA elnökségi tag) elmondta, hogy szövetségünk azonnal reagált az EFCA által tavaly decemberben kiadott sajtóközleményre, és a Mérnök Újság előző számában már ismertetett dokumentum pontjait felhasználva, illetve ennek alapján több minisztériummal és parlamenti bizottsággal vette fel a kapcsolatot szakmánk akut problémáinak ismertetése, illetve a válságkezelés lehetséges módjainak megvitatására. Legfőbb gondként a projektekhez kapcsolódó lassú adminisztrációt, az engedélyeztetési eljárások elhúzódását említettük, hozzátéve, hogy országunkban nemcsak a tisztán hazai cégek, de a multinacionális vállalkozások projektjei is jelentősen lelassultak, nem kis részben a bürokratikus szabályozásnak és bonyolult, merev jogszabályi rendszernek köszönhetően. Pedig a válságkezelés, a gyors reagálás alapfeltétele lenne a jogi háttér racionalizálása, beleértve a közbeszerzésekre és a PPP munkákra vonatkozó feltételrendszert is. Az építőipari beruházások drámai csökkenése ellenére még lehetőségek rejlenek a megújuló energia-projektek (szélerőművek, geotermikus energia alkalmazása), az infrastruktúra-fejlesztési és környezetvédelmi projektek terén.
A témához kapcsolódott a holland szövetség részéről Paul Oortwijn (ONRI - Hollandia) előadása a szakma jövőjéről és társadalmi szerepéről, a jelenleg folyó munkákról, valamint a fenntartható beruházásokat érintő és a klímaváltozással kapcsolatos hosszútávú stratégiákról.
Az EFCA részéről Jan Van der Putten főtitkár átfogó beszámolót tartott a fenntartható fejlődéssel és a klímaváltozással foglalkozó Európai Uniós kezdeményezésekről. Környezetünk megvédésére az Európai Bizottság rövid-, közép- és hosszútávú stratégiákat dolgoz ki, előtérbe helyezve az energiahatékonyság javítását, a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentését (cél: 50%-os csökkentés 2050-re). A folyamat mérföldköve 2020, amikorra a „20-20-20” célterv szerint egyrészt 20%-kal kell redukálnunk az üvegházhatásból eredő károkat, 20%-kal több megújuló energiaforrást kell alkalmazunk, és az energiahatékonyságot 20%-kal kell növelnünk. Ehhez kapcsolódik, hogy az energiatermeléssel foglalkozó telepek emissziója 0-ra csökkenjen, valamint az ún. nem tiszta energiák előállításával kapcsolatban a termelőkre új, főleg a biztonság tökéletesítésére vonatkozó kötelezettségek háruljanak. Az energiahatékonyság javítása kapcsán az épületek jelenlegi 40%-os CO2 kibocsátását 30%-kal kell csökkenteni, hatékonyabb világítási, fűtési, klímarendszerek alkalmazásával. Az EU célkitűzése, hogy 2012-re a gépjárművek károsanyag-kibocsátása is jelentősen csökkenjen, főként az alternatív áruszállítási módok, mint a víziközlekedési utak és a vasút intenzív bevonásával. Az Európai Bizottság jelenleg tárgyalja az építőipari termékek szabályozását (Construction Products Regulation), amely minden EU tagállam számára kötelezően alkalmazandó jogszabály lesz. A klímaváltozás hatásainak kezelésére az Unió konkrét terveket dolgoz ki; ehhez elsősorban politikai koherenciára, előre tervezésre, valamint konzisztens és jól összehangolt lépésekre van szükség a tagállamok részéről. Az építési- és infrastrukturális beruházások terén feltétlenül figyelembe kell venni a klímaváltozás által okozott, illetve ennek várható hatásait, oly módon, hogy a károk enyhítésére és a negatív hatások kiküszöbölésére megelőző terveket kell készíteni, illetve intézkedéseket bevezetni. A jelenlegi azonnali EU lépéseken túlmenően a további tervek a technológiai innovációra és a „tiszta” technológiák alkalmazására, a fenntartható, környezetbarát építkezésre, valamint az energia infrastruktúra fejlesztésére összpontosítanak, e témákat hamarosan az Európai Parlament is tárgyalni fogja. Az ügyben a legnagyobb kihívást továbbra is a politikai elkötelezettség jelenti, első lépés itt is a közös fellépés szorgalmazása és az összhang megteremtése.
Az ülésen mód nyílt a jelenlévő közép-európai (ún. CEEC) országok képviselőivel is egyeztetni elsősorban, a közös képviseletünk (az EFCA testületeiben és igazgatóságában) ügyében, valamint közös rendezvények szervezéséről (ősszel pld. Bukarestben).
Az ülés befejeztével késő este közös látogatást tettek a résztvevők a fantasztikusan gazdag Giotto kiállításon.
Mellékelt fotók és rajzok:
- A Forum Romanum kövei, emlékei
- A Tiberis partján épült új múzeum (építész: Richard Meier)
- Részlet az ülésről
- Rajzok: - Piazza del Popolo tér részlete
- Római utcarészlet
A beszámolót készítette: Di Franco Andrea |
